A Hévízi-tó Európa legnagyobb természetes gyógytava, amelynek vize reumás és mozgásszervi panaszokban szenvedőknek nyújt gyógyulási lehetőséget.
A tóra az 1770-es években építették az első fürdőházat, a mai gyógyterápia alapjait az 1900-as évek elején fejlesztették ki a szakorvosok.
A súlyfürdő kezelés speciális hévízi találmány, gerincbetegeknek dolgozták ki.
A hévízi gyógykúra a tóban fürdésre épül, ezt azonban kiegészítik még egyéb kezelésekkel.
A gyógytorna, gyógymasszázs, súlyfürdő, iszappakolás és különböző fizikoterápiás kezelések együtt biztosítják az akár hónapokig tartó tünetmentességet.
A Hévízi-tó a nyitott tófürdőn kívül a Festetics Fürdőházból és a Szent András Reumakórházból áll, közvetlenül a tó mellett található a Hotel Spa Hévíz.
A tó egész évben várja a gyógyulni, pihenni vágyókat, a víz hőmérséklete télen 22 fokos, nyáron 32-38 fokos.
Különleges élmény a hóesésben úszkálni a tóban, gyógyulni, pihenni a tavirózsák között.
A tó szimbólumaként ismert vörös tavirózsát az 1800-as évek végén telepítették a tóba. A hévízi tavirózsa védett növény, ne szedjük le a virágát, leveleit!
A több mint 4 hektáros tavat egy közel 34 hektáros erdő védi, ezek együtt egyedi mikroklímát alkotnak, és szintén hozzájárulnak a gyógyuláshoz.
A tavat borító páraréteg nemcsak szemgyönyörködtető látvány, de a tavat is védi, mind a lehűléstől, mind a környezet porától.
Mozgásszervi panaszokkal küszködők mellett a wellnessre vágyó vendégek is teljes körű szolgáltatást kapnak a Tófürdő területén, a Festetics Fürdőház szauna és wellness része testet-lelket felfrissít.
A Hévízi-tó két forrásból táplálkozik, egy 38 méter mélyen levő karsztbarlang több tízezer éves meleg és hidegebb vize keveredik össze benne.
Percenként 30-40 ezer liter, közel 40 Celsius-fokos víz áramlik ki a forrásokból.
A nagyon gyors vízhozam okán a tó vize háromnaponta teljesen kicserélődik.
A Hévízi-tó teljesen egyedi vízösszetételét is ennek a két különböző forrásnak és a tó alját borító tőzegiszapnak köszönheti.
A gyógyvíz kálcium-, magnézium-, hidrogén-karbonát-tartalmú, enyhén kénes, és radont is tartalmaz. A tőzeg alapú gyógyvíz szerves anyagokban is gazdag.
A biológiailag aktív, természetes gyógyvíz átlagos vízmélysége másfél-két méter.
A tó könnyen körbeúszható, pihenőkorlátokba lehet kapaszkodni, a fürdőházba, napozóteraszokra lépcsők vezetnek. Gyengébb úszók úszógumit is bérelhetnek.
Jellegzetes kép volt az 1970-es, 80-as években a tó környékén a hatalmas úszógumikat cipelő pihenők látványa.
A gyógyfürdő belépő megvásárlásával látogatható, akár egész napra, akár két órára is lehet jegyet váltani.
Orvosi beutaló nélkül 30 perc fürdőzést javasolnak a szakemberek, ez még nem terheli meg a szervezetet.
Az úszkálás után vagy az orvosi kezelésekre, masszázsra mehetünk a fürdő területén található Festetics Fürdőházba, vagy kikapcsolódásként szaunázhatunk, szoláriumozhatunk is.
A gyógymasszázs mellett számos kényelmi, úgynevezett wellnessmasszázs közül is választhatunk, lehetőség van akár romantikus páros fürdőzésre, testkezelésekre is.
A hévízi iszap jótékony hatását nemcsak a reumás, mozgásszervi panaszokkal küzdők élvezhetik, hanem a kozmetikai kezelést választó vendégek is.
A Hévízi-tó körüli parkban, erdőben sétálva is gyógyulunk, az egyedi klíma, a növények és a víz színjátéka igazi felüdülés a stresszes hétköznapok után. A tavat körülvevő parkban, a Schulhof sétányon számos növényritkaságot csodálhatunk meg.
Tavasztól késő őszig ezernyi színpompás virág csábítja a közeli padokra a nézelődőket.
A tó első szanatóriuma 1907-ben Schulhof Vilmos kezdeményezésére épült fel, ő fejlesztette ki a gépek segítségével végezhető gyógytorna alapjait is.
A Hévízi-tó és környéke egész évben kitűnő választás a gyógyulni és pihenni vágyóknak.
A hévízi üdülés idején a tóban fürdőzés és a gyógykezelések mellett érdemes kirándulni a környéken, túrázni, sétálni, kerékpározni. Esténként egy hangulatos étteremben elfogyasztott vacsora közben, a környékbeli borokat kortyolgatva tervezhetjük meg a másnapi programunkat. Hévíz egész évben számos kulturális rendezvénnyel várja a vendégeket.
Képek a Hévízi-tóról
